Egy friss kutatásból kiderül: a legkevesebbet a bécsi egyetemistáknak, a legtöbbet pedig a budapesti diákoknak kell gyorsétteremben dolgozniuk, hogy ki tudják fizetni egy egyszobás, bútorozott garzonlakás havi bérleti díját.
A népszerű szakokon évek óta kevés az állami ösztöndíjas hely, az albérletek ára meredeken emelkedik, és a vonatjegyre is egyre több pénzt kell félretenni − ezek a tényezők akár versenyelőnybe is hozhatnák a vidéki egyetemvárosokat, a vidéki hallgatók egy része mégis Budapesten tanulna tovább. Pedig Budapesten kívül is van egyetemi élet, nem is akármilyen. A Campus Plusz 2017 cikke.
A ponthatárok kihirdetése után megindul a hajsza az albérletekért és a kollégiumi helyekért, de vajon jobban megéri lakást venni az egyetemistáknak, mint havonta kifizetni a lakbért?
Háromágyas kolis szoba? Bérelt garzon a külvárosban? Ennél sokkal jobbat mondunk: szebbnél szebb luxuslakásokat lehet bérelni, méghozzá néhány lépésre az ELTE-től, a Corvinustól és a Képzőtől. Persze kell hozzá "némi" tőke - kiszámoltuk, hány havi ösztöndíjat kellene félretennetek egyhavi bérleti díjra.
Az iskolák nagy részében nincs elég idő, energia és szakember arra, hogy a problémákkal küzdő kisgyerekekkel egyénileg foglalkozzanak. Aki az iskolakezdés során lemarad, azt gyakran később is kudarcok érhetik, ami meghatározza a későbbi iskolai előmenetelét és önmagáról alkotott képét.
